Tényleg nagyon tavaszodik

Egyelőre nagy dolgokról nem tudok beszámolni a kertből, még magot sem ültettem, de ami késik, nem múlik, kisvártatva meglesz minden. Valamelyik nap átmegyek a kölcsönkertbe, megnézni, mi hova kerüljön majd, hol van napos és kevésbé napos hely. Nyilván nem ártana akkor, amikor nem borulat van.
Itthon minden nyihelőzik, jó látni a kis rügyeket, növénykezdeményeket.

Pl. az Abraham Darby rózsámat, tavaly szereztem be. Egy virág jött rajta az ültetés után, aztán a nagy semmi, remélem, az idén nem fukarkodik.



Sieberzék szerint ilyen lesz.

A kiskertben a nárciszok és a tulipánok nem viccelnek, van olyan tulipán, amelyiknek már levele van, nemcsak kis sarjadás.







A rózsaszín fátyolvirág (Gypsophila repens Rosea) is kikelt már az előző évi magokból.

Végre kicsit jobb kép sikerült a hóvirágról.


Pár fűszernövény is hajt már.

Snidling.

Lestyán – a kép közepén a kis rózsaszín bütyök.

A citromillatú kakukkfű egyelőre még lilára csípetten, de nemsokára zöldre vált majd.

Read more...

Azért már látszik az alagút vége

Amennyire eddig a tél mellette kardoskodtam, mostmár azért jól esne egy kicsit jobb idő, de legalább napsütés.
A háztetőről vízszintesen „lógnak” a jégcsapok. Elég veszélyes alattuk járkálni, percenként zuhan le nagyobb jeges-vizes hómennyiség a tetőről.

Ha az ember felfelé fényképez a transzcendenciába, ne számítson semmi jóra az eredményt illetően, de azért legalább látszanak.

Tegnap – bár tudom, hogy a hóvirág elképesztő erejő kis növény – reménykeltő látvány fogadott a kiskertben. Nyilván nem tegnapra lettek ekkorák a hóvirágok, de eddig hó alatt voltak.

Ezek szerint akkor sem számíthatok semmi jóra, ha nem fénnyel szemben fényképezek. Csináltam egy csomó képet, rosszabbnál rosszabbak lettek, hiába próbáltam ügyeskedni aztán a progival.

A kiskerttel egyébként bajok vannak, ugyanis valószínűleg a szigetelés a föld alatt megadta magát. Ez a kiskert a teraszon van a garázs és a tároló felett, és azt vettük észre, amikor az első nagyobb havazás után kiadós eső is volt, hogy a homlokzaton folyik a víz. Most úgy tűnik, nincs más megoldás, mint tavasszal kiszedni minden növényt, a földet ki kell lapátolni és alaposan leellenőrizni a szigetelést. Tartok tőle, ki is kell cserélni. De a legjobb lenne, ha az alját valami olyan vízzáró réteggel lehetne kikenni, mint amit a medencéknél szoktak használni.
Ezután a nagy vizezés után azt hittem, hogy a kiskertben lakó szongáriai cselőpóknak annyi, belefulladt az alkalmi úszómedencébe, de tegnap észrevettem a kis kupacát a szellőzőnyílással együtt. Szerintem a tavaly nyári anyuka egyik leszármazottja, mert láttam, hogy az a hátán hordja a kispókokat, viszont utána eltűnt. A kiskertit még nem sikerült lefényképezni, illetve igen, de a földes háttérrel gyakorlatilag nem látszik semmi belőle. Hja, kérem, a mimikri.

Jaj, majdnem elfelejtettem a narancsaimat!
És raktam el két mangómagot is, megpróbálom kicsíráztatni. Avokádók már vannak. A mangó csírztatásához állítólag legalább 25 °C kell és a magját szárítani kell, hogy azt a végét le lehessen törni, ahol lapos. Ugyanis olyan vastag a maghéj, hogy a csíra nem tudja áttörni. Aztán vissza kell vágni az összes magoncot, ami nő, kivéve egyet. Abból lesz a tuti mangófa.
(Mangónevelési tanácsok. Mondjuk, itt nem írnak a mag tördeléséről.)
Már csak egy télikert hiányzik.

Nem tudom, hogy az ott albínó-e felül vagy mi baja.

Read more...

Mégis lesz kiskertem

Volt ez a Valentin-nap, mindig megállapítjuk, hogy fura egy ünnep, nem is nagyon érdekes, de azért S. soha nem felejtkezik el róla. Most is elvitt vacsorázni.
Kaptam egy növényt is, sajnos nem tudom, mi a neve, állítólag majd 5 év múlva lehet kiültetni, egyébként az illata enyhén citromos, és azt mondta róla az illető, akitől vették nekem, hogy nagyon jó hatással van a hurutos betegségekre, ha ez van a szobában, asztmásoknak is enyhíti a tüneteit. Mondjuk, szerencsére nálunk senkinek nincsenek ilyen problémái, viszont a növény szép, üde színe van és tényleg finom illata, ha kicsit megsimogatja az ember. Öt év múlva meg már csak tudom majd hova ültetni.


Addig variáltam, gondolkodtam, míg kitaláltam, hogy beszélek én a szomszédunkkal, aki inkább már a barátunk, hogy úgyis akkora a kertje, mi lenne, ha vennék magokat, csinálnék palántákat és hozzá beültetjük. Nem számítottam arra, hogy ennyire fog az ötletnek örülni.
Így aztán hétvégén beszereztem egy csomó féle magot: koktélparadicsom, chili, leveles kel, mángold, petrezselyemgyökér, patisszon, okra, bíborlevelű bazsalikom, görög bazsalikom, turbolya, kapor, kosszarv paprika. Tavaly tettem el sütőtökmagot is. Az az igazság, hogy nem volt merszem többre, pedig spenótot is szívesen ültetnék. Meg lila színű répát, pagodakarfiolt, chiliféléket minden mennyiségben stb., stb.
Tehát én is nekiállhatok a palánták nevelésének.
Egy gondom van – illetve nem gond ez, csak még nem tudom a megoldást –, hogy É. nem hajlandó semmit permetezni, biokertje van. Viszont ha dolgozunk valamivel, én szeretném, ha lenne eredménye.
Szóval, ha valaki tud nekem segíteni, aki olvas néha, szívesen venném, ha lenne ötlet, milyen cuccal lehet egy biokertben például a leveles kelt megszálló lepkék ellen védekezni?
Sajnos a tervezés és növénytársítás kizárt, mondhatni, romantikusan kuszán néz ki a kert. És azért ahhoz meg nincs képem, hogy teljesen átvegyem a hatalmat és totál átrendezzem a kertjét. De nem mérgező megoldásra hajlandó.

Read more...

Itt vajon mi történhetett?

Gyanús, hogy valami vadászatféle... Ma reggel láttam itt keringeni a mátyásmadarat. Viszont a kis madarak nem jöttek reggelire.



Read more...
Related Posts with Thumbnails
MyFreeCopyright.com Registered & Protected

  © Blogger template Shush by Ourblogtemplates.com 2009

Back to TOP