Feljegyzések a kertből: tervek

Volt ez a Valentin-nap, mindig megállapítjuk, hogy fura egy ünnep, nem is nagyon érdekes, de azért S. soha nem felejtkezik el róla. Most is elvitt vacsorázni.

Kaptam egy növényt is, sajnos nem tudom, mi a neve, állítólag majd 5 év múlva lehet kiültetni, egyébként az illata enyhén citromos, és azt mondta róla az illető, akitől vették nekem, hogy nagyon jó hatással van a hurutos betegségekre, ha ez van a szobában, asztmásoknak is enyhíti a tüneteit. Mondjuk, szerencsére nálunk senkinek nincsenek ilyen problémái, viszont a növény szép, üde színe van és tényleg finom illata, ha kicsit megsimogatja az ember. Öt év múlva meg már csak tudom majd hova ültetni.

Addig variáltam, gondolkodtam, míg kitaláltam, hogy beszélek én a szomszédunkkal, aki inkább már a barátunk, hogy úgyis akkora a kertje, mi lenne, ha vennék magokat, csinálnék palántákat és hozzá beültetjük. Nem számítottam arra, hogy ennyire fog az ötletnek örülni.
Így aztán hétvégén beszereztem egy csomó féle magot: koktélparadicsom, chili, leveles kel, mángold, petrezselyemgyökér, patisszon, okra, bíborlevelű bazsalikom, görög bazsalikom, turbolya, kapor, kosszarv paprika. Tavaly tettem el sütőtökmagot is. Az az igazság, hogy nem volt merszem többre, pedig spenótot is szívesen ültetnék. Meg lila színű répát, pagodakarfiolt, chiliféléket minden mennyiségben stb., stb.
Tehát én is nekiállhatok a palánták nevelésének.
Egy gondom van – illetve nem gond ez, csak még nem tudom a megoldást –, hogy É. nem hajlandó semmit permetezni, biokertje van. Viszont ha dolgozunk valamivel, én szeretném, ha lenne eredménye.
Szóval, ha valaki tud nekem segíteni, aki olvas néha, szívesen venném, ha lenne ötlet, milyen cuccal lehet egy biokertben például a leveles kelt megszálló lepkék ellen védekezni?
Sajnos a tervezés és növénytársítás kizárt, mondhatni, romantikusan kuszán néz ki a kert. És azért ahhoz meg nincs képem, hogy teljesen átvegyem a hatalmat és totál átrendezzem a kertjét. De nem mérgező megoldásra hajlandó.

Mióta a fügefára került a madáretető, mindennapos program reggel lesni a madarakat, ahogy reggelizgetnek. Sajnos nem ismerem a madarakat, oké, a cinkét felismerem, de hogy milyen cinke, azt már nem. Viszont a meggyvágót azt bizton, de sajnos olyan félénk madár, hogy még ablakon keresztül sem sikerült eddig lefényképezni. És egyébként is ők olyankor érkeznek, amikor általában még nem keltem fel.

Meggyvágó (Coccothraustes coccothraustes).

Ma nem voltak olyan sokan – egyik nap, amikor legutoljára havazott, kb. 40-50 madárka volt, meg is lepődtem, milyen sok fajta lakik a környéken – és ma a cinkék sem rúgtak labdába, mert csak a képen látható számomra ismeretlen fajtájúak lakmároztak, az érkező cinkéket pedig eltanácsolták.

Lehet, hogy zöldikék?

A cinkék különben nagyon viccesek, igazi jó gyerekek, mert nem az etetőbe betelepülve esznek, hanem egy-egy napraforgómagot felkapva kiülnek az ágakra és a lábukkal tartva a magot szépen felbontják, majd kicsipegetik a belsejét. Aztán megtörlik a szájukat = az ághoz kenik a csőrüket mindkét oldalról. Egyébiránt meg nem is viselkednek olyan jól, meglehetősen agresszív kis állatok, erős bennük a territoriális viselkedést irányító késztetés.

Sajnos megint megérkezett az egyik növényküldő cég tavaszi katalógusa. Azért sajnos, mert ilyenkor mindig elkap a láz, hogy milyen növényeket kellene beszerezni, ha nem is az adott cégtől, de olyan helyről, amit megbízhatónak tartok. De miután a mostani kert inkább díszkert, a konyhakerti terveimet egyelőre csak dédelgetem, megvalósítani nem nagyon lehet. Viszont azért pár dolgot lehetne a mostaniba is rakni. Ám meg kell gondolnom az ültetgetést, mert a házat áruljuk, nem akarnék mindent, amit beültettem, itthagyni.

Először is mindenféle bogyós gyümölcsöt. Nem tudom, miért, de egyszerűen odavagyok a piros/kék bogyós gyümölcsökért, a színük és az ízük is lenyűgöz. És hát ezek ugye általában bokrok és cserjék, azok meg egy díszkertben is jól meglennének. A következő kertben ilyen elrendezést tervezek.

Szibériai mézbogyó (Lonicera kamtschatika).

Ilyen mézbogyóból készült likőrt kaptunk egyszer S. nővérééktől, nagyon finom volt. Olyan erős színanyaga van, hogy az üveget belül kékre festette.

Ribizlik.

Lila málna (Rubus x neglectus).

Szedermálna vagy tayberry.

Aztán kékáfonya, piros áfonya, tőzegáfonya, homoktövis, fekete szeder, málna, fanyarka, sötétpiros levelű bodza, hegyikörte, eper, som, naspolya...

Fekete berkenye (Alonia melanocarpa)

Nem tudom, mekkora kert kéne ám mindehhez. Illetve sejtésem az van.

Viszont virágokról lehet álmodozni nyakló nélkül, azok elférnek az erkélyen, a teraszon. Ezeket vettem számba, miközben a havat lapátoltam a teraszon, és fényképezgettem néha.

Rododendron.

Francia levendula (Lavandula dentata).

Kakukkfű (Thymus vulgaris).

Japán babérhanga (Pieris japonica).

Erre a tavaszra kék és fehér virágokat szeretnék. Nyilván nem állok meg majd ennél a két színnél, ismerem magam.
Aztán majd a télikertet is be lehet népesíteni. Mert az egészen biztosan lesz a következő házban. És akkor feltétlenül lesz gránátalma meg piroslevelű banán. Mert a piros/bordó levelű növényeket is nagyon szeretem valamiért. Télálló banánja van a barátnőmnek, már beígérte, hogy kapok majd belőle. Zöldlevelű, de nem télállót is.