A szél, az eső, a hideg és Az éjjeli őrjárat

Ilyen napokon, mint a mai, nem lehet kertezni, pedig kéne. És ahogy az alcímben fenyegetőztem, nemcsak a növények kerülnek elő. Ma sikerült megnéznem a Viasat History-n egy Peter Greenaway által rendezett filmet, dokumentumfilmnek titulálják. A Rembrandt’s J’Accuse az Éjjeli őrjárat című festményről szól, illetve arról, hogy ez a festmény egy nagyon jól megírt vádirat. A festményen található minden bizonyíték azt a vádat támasztja alá, hogy itt valami ronda összeesküvés nyomán gyilkosság történt.

Rembrandt nyomozó, vádló, ügyész és bíró is egyben, aki felderít egy gyilkosságot a rendelkezésére álló nyomok alapján, feltárja a szövevényes emberi, politikai, gazdasági kapcsolatokon, függési viszonyokon keresztül vezető tett hátterét, majd meghozza az ítéletet. Mely ítélet nyomán Rembrandt 15 év alatt elveszti addigi társadalmi megbecsülését, ellehetetlenítik. Az ítélet ugyan maga a nyilvánosság, a festmény láttán mindenki tisztában lehet az elmúlt események aljasságával, erkölcstelenségével, viszont az elkövetők, akikről bebizonyosodik a bűn, továbbra is élvezhetik kiváltságaik minden előnyét.

Ez a festmény 2008-ban a 4. legismertebb a világon, Leonardo Mona Lisája, Az utolsó vacsorája és Michelangelo Sixtus-kápolna mennyezetén található freskója után.


Rembrandt Harmenszoon van Rijn: Az éjjeli őrjárat (Frans Banning Cocq és Willem van Ruytenburch kompániája), 1642

Érdemes a Rijksmuseum honlapján megnézni a képet, mert elég jó minőségben látható.

Hanczur  – (2009. november 5. 9:52)  

Nem értem a meglepetésed! A törvény a rendet vigyázza, s a rend alapja a rendet is működtető uralkodó.
Ha ezek a jólétben élő emberek gazdagok, a függés falba vert szögei ők maguk. Ha kihúzzák, minden lepotyog, ami rajtuk és tőlük függ.
Az utókor - mint a művészet sokszor hangoztatott ítélőszéke - még nem hat.
De az aljasságok is megörökítődnek. Tehát halhatatlanná teszi őket is a művész.
Hol van már az az igazságtalanság, hogy a fáraó neve marad fenn, s a követ faragó (talán) rabszolga nem?

Makka  – (2009. november 5. 10:48)  

Meglepetés? Szó nincs róla!:)
Kizárólag a filmről volt szó, igaz, nem fejtettem ki a 35 pontot, amelyeket Greenaway felfedezni vélt a képen a gyilkosságra és annak bizonyítására. Arra gondoltam, hogy majd akit érdekel a film, megnézi.:) Azt hittem, elég az a pár szó, amit említek, hogy felkeltsem pár ember érdeklődését.:)
Az áldozat egyébként a képen szereplő kompánia oszlopos tagja volt, közülük való, csak bizonyos ügyeket másképp gondoló. Ezért is olyan aljas az egész történet.

Egyébként a cím Zola J'accuse című nyílt levelére utal, ami a L'Aurore-ban jelent meg 1898. január 13-án. Ő abban a hadsereg magas rangú vezetését vádolta az igazságszolgáltatás akadályozásával és antiszemitizmussal Dreyfus életfogytiglani börtönre ítélésének kapcsán.

Greenaway szerint a Rembrandt által megörökített esetben is a származás (angol-francia ellentét) az egyik motiváció. Aztán még van egy rakat. Politikai és személyes is.

Hanczur  – (2009. november 6. 10:47)  

Megint felületes voltam.
De nem baj. A filmet nem tudom megnézni, mert nincs kábel-előfizetésünk. Nufi szereti ezt a képet, Te pedig beültetted a fejembe. Ha valahol meglátom torrenten, akkor letöltöm.

Makka  – (2009. november 6. 11:18)  

Nem baj, naná, mert így lesz ez az egész olyan, mint egy igazi beszélgetés.:) Igazából én is nagyon sokszor felületesen olvasok a neten.
Megtalálod biztosan, mert én már leszedtem. Ha tudsz addig várni, míg eljöttök, akkor kiírom nektek dvd-re.
Viszont feliratot nem találtam hozzá angolul sem.
Mondjuk, én kijegyzeteltem, amikor néztem a Viasat History-n, de jó lenne még legalább egyszer megnézni, hogy jobban oda tudjak figyelni mindenre.

Makka  – (2009. november 6. 13:26)  

Nem.:-D
Csak én nem vagyok úgy perfekt, messze nem, mint mondjuk az Ildi.:) Nekem kell a felirat angolul.

Megjegyzés küldése

Related Posts with Thumbnails

  © Blogger template Shush by Ourblogtemplates.com 2009

Back to TOP